Szuperintelligencia [utak, veszélyek, stratégiák]

A szerző egy olyan, egyelőre még csak előrevetített, ám sokakat - és egyre többeket - foglalkoztató jelenséggel, a szuperintelligencia kialakulásával, s annak emberiségre gyakorolt hatásaival, vagyis a technológiai szingularitás jelenségével foglalkozik. Szuperintelligencia alatt Bostrom a fokozatosan önállóvá váló gépi vagy mesterséges intelligenciát érti, amely prognózisa szerint egyszer csak szabad akaratra tesz szert, s felülkerekedik alkotóján, az emberen, akinek sorsa onnantól kezdve már az ő kezében lesz. Miként zajlik majd le várhatóan ez a folyamat? Hogyan kerülhetjük ki a legfőbb veszélyfaktorokat? Mi módon alakíthatjuk konstruktív irányba a fejlődést? Milyen módszerekkel kezeljük a gép és ember között beállt hatalmi helyzetet? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre tartogat választ a kötet, amelynek első felében olvashatunk az ember múltbeli fejlődési szakaszairól és jelenlegi szintjéről, a szuperintelligencia kialakulásához vezető alternatívákról és annak megnyilvánulási formáiról (kollektív, minőségi, közvetlen, digitális), az intelligenciarobbanás dinamikájáról, az MI várható stratégiai fölényének okairól, szellemi szuperképességeiről és speciális akaratáról. A folytatásban Bostrom felvázolja egy lehetséges katasztrófa (végítélet) forgatókönyvét, elemzi az irányítással kapcsolatban felmerülő problémákat, típusokra osztja a szuperintelligenciákat (orákulum, dzsinn, uralkodó, szerszám), ír az értékrend és a normák, valamint egy tudományos és technológiai (ellen)stratégia kialakításáról is. A futurológiába, sőt, alkalmanként sci-fibe áthajló, a témakört mégis a lehető legkomolyabban elemző kötetet közel hetven oldalnyi jegyzet, irodalomjegyzék és tárgymutató zárja.